EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK

1.) EMUTENYÉSZTÉS, MAGYAR EMUTENYÉSZTÕK EGYESÜLETE (ETE)



Magyarországon az emu tenyésztése rövidke múltra tekint vissza. Az emut, mint haszonmadarat Új-Zélandról hozták Magyarországra az 1970-es évek végén, és azóta, elszórt állományokban tartják országszerte. Ma Hazánkban kb. 4500 db. Emu áll mesterséges tartás alatt. A zömmel hobbiállatokból álló emuállomány tenyészértékének felmérését, a törzskönyvezés megszervezését, az emutenyésztõk érdekképviseletét Magyarországon a Magyar Emutenyésztõk Egyesülete (ETE) végzi. Elnöke Dr. Szalontay Éva.
Az emutenyésztés területi szervezésben folyik. A terület a kelet-magyarországi, és a nyugat-magyarországi régióra tagozódik. A kettõ közül Kelet-Magyarországon található a hazai emuállomány közel 2/3-része. Ennek a régiónak a tenyésztésvezetõi feladatait magam látom el, míg a nyugati régió tenyésztésvezetõje Szabó János, az Egyesület alapító tagja.

AZ EMU FAJ JELLEMZÕI


Az emu Ausztrália, és Új-Zéland endemikus állatfaja. Az élõhelyén tulajdonképpen annyira közönséges, és kozmopolita madárfajnak számít, hogy a gazdasági hasznosítása évszázadokon át szóba se került, bár a faj kialakulása a fosszíliák tanúsága szerint közel 80 millió évre vezethetõ vissza

A terület gyarmatosítása, az európai tõke korabeli beáramlása, illetve az akkorra már csírájába szökkent marketing tevékenység termelte ki a XIX. század végén azt az igényt, hogy ezt a madarat (a strucchoz hasonlóan) gazdasági hasznosítás alá vonják.

Az emu gazdasági hasznosításának mind a mai napig gátat szab a faj domesztikációval szembeni averziója, a madárral, annak etológiai, állategészségügyi, és egyéb igényeivel kapcsolatos tudományos és gyakorlati ismeretek hiánya. Ezek az ismeretek éppen úgy hiányoznak a magyar-, mint a nemzetközi szakirodalomból. (tisztelet a ritka kivételnek.). Persze magyar földön is vannak, akik kalandvágyból, vagy a rendkívüliség igénye okán, esetleg komoly haszon reményében emufarmokat hoztak létre, és a mai napig üzemeltetik azokat. A Magyar Emutenyésztõk Egyesülete (ETE), -melynek segítségével, és eszmei támogatásával vizsgálataim zömét elvégeztem- célul tûzte ki, hogy a ma Magyarországon üzemelõ emutelepeket, illetve emutenyésztõket egy egységes tenyésztési koncepció mellé állítsa, segítse az õ munkájukat, és nem utolsó sorban integrálja ezeket a termelõket egy határozottan tudományos elvek szerint kidolgozott tenyésztési program égisze alatt.

A termelõk nagy része fel is sorakozott e program mellé, és megnyitotta a lehetõséget a tenyész- és növendékállományának vizsgálata, értékelése elõtt. A továbbiakban a Magyar emu kitenyésztésének koncepciójával, illetve annak eddigi konkrét eredményeivel kívánok foglalkozni.

1.1. Az emu rendszertani helye, besorolása

Gerincesek Törzse (Vertebrata)
Madarak Osztálya (Aves)
Lapos szegycsontúak alosztálya (Ratites)
Strucc-alkatúak rendje (Sthrutioniformes)
Kazuárfélék alrendje (Casuarii)
Emufélék családja (Dromaidae)
Emu (Dromaius dromaius L.)

Alfajai:
Újhollandi emu (Dromaius novae-hollandiae)
Foltos emu(Dromaius irroratus)
King-island emu( Dromaius ater)
Kangaroo-island emu ( Dromaius baudinianus)


Az emu megítélése ma Hazánkban eléggé hektikus. Sokan a madarakkal foglalkozó szakemberek közül hobbiállatnak tartják, s nem hajlandóak még gondolati úton sem foglalkozni a faj gazdasági értékével, annak lehetséges haszonvételi formáival. Emlékezzünk ennek okán a pulyka múlt század elei megítélésére! Szélsõséges vélekedések szerint ráadásul az emut egy korai kormányrendeletben (amelynek kidolgozásában az illetékes minisztérium élen járt) fokozottan veszélyes fajnak nyilvánították, ami teljességgel a faj ismeretének a hiányosságairól, illetve egyéb háttér- érdekek jelenlétérõl tanúskodik. Tény, hogy az emu ezidáig még halálos, vagy maradandó károsodással járó balesetet nem okozott, szemben a Fõhatóság által gazdasági haszonállatnak minõsített afrikai fekete struccal, amely nem tartozott e rendelet hatálya alá….

1.2. Az emu hasznosításának fõ céljai, az emu haszonvétele

Az emu hasznosítása minden eddig ismert baromfifajhoz képest igen sokrétû, bár baromfifajnak-domesztikációs jelleg híján- még egyáltalán nem nevezhetõ. Természetes, hogy a faj hasznosításának megítélésében elsõrendû szerepet kap jelen esetben is a hústermelés.

Az emu húsa eddig ismeretlen távlatokat mutat fel a reformkonyha, illetve az igényes húsfogyasztás számára. A kinyerhetõ hús- dacára annak, hogy tipikusan a vörös húsok közé tartozik-, koleszterinben meglehetõsen szegény, viszont a táplálékkal felvehetõ, úgynevezett "hasznos"koleszterinekben megfelelõen gazdag. Ezért kijelenthetõ, hogy fogyasztása kellõ mértékben karban tarthatja az ártalmas szérum- koleszterin szintet, ugyanakkor- a fogyasztó megfelelõ májfunkciója mellett- szinten tarthatja a nagyon fontos HDL-koleszterinek szérum-koncentrációját. Az emuhús ugyanakkor kulináris szempontból is igen értékes, könnyen elkészíthetõ, számos ételféleség alapjául szolgálhat, a hagyományos magyaros ízektõl egészen a nemzetközi konyha ízvilágáig, hiszen a deponált zsírféleségek kivétel nélkül az izomrostok közé épülnek be, s ez a húst megfelelõen porhanyóssá, könnyen süthetõvé, illetve fõzhetõvé teszi.

A hasznosítás másik lényeges területe a kopasztott, és nyúzott emubõr. Az emu bõre egyike a legfinomabb, legjobban feldolgozható, lágy, és dekoratív bõrféleségeknek. Éppen e tulajdonságai miatt a bõripar hagyományos gépi technológiái nem tudnak mit kezdeni ezzel az alapanyaggal. Az emubõrt kizárólag kézi kidolgozással, finom, míves technológiával érdemes megmunkálni. Ettõl kezdve az emubõrbõl elõállított termékek jóval nagyobb értéket képviselnek.

A termék- elõállítás perifériáján említhetõ az emutoll, mint a divatcikkek díszítõ eleme. Bár a strucctollhoz képest a díszítõ értéke csekély, a kuriozitása okán mégis kedvelt elem a jelentõsebb divattervezõknél. Maga Pierre Cardin, Gucci, illetve Georges Lacombe is használt már emutollat a kreációihoz. Az emutoll speciális felépítése, morfológiája, a kettõs csévéjû, laza szerkezetû tollak felhasználása a divatszakmában már közel hetven éves múltra néz vissza.

Végül, ám nem utolsóként említést kell tenni azn emu-olajról, amely az emu- termékek második leginkább jelentõs részét adja. Az emu- olaj (Gyakorlati elnevezése szerint az emuzsír) fõként a kozmetikai iparban mutatott jelentõsége szerint fontos végtermék. Az emuzsír-alapú készítmények elsõsorban bõrregeneráló hatásúak, nem elhanyagolható a ránctalanító hatásuk, illetve a bõr fehérjepótlásában, és hidratálásában kifejtett szerepük sem.

1.3. A magyar emuállomány jelenlegi állapota

A magyar emuállomány kialakítása nagyon rövid múlttal büszkélkedhet: a termelés, a szaporítás, illetve az állomány- kialakítás nem rendelkezik évszázadokra visszavezethetõ hagyományokkal. Tulajdonképpen a világ emutenyésztése (illetve szakmai szempontból inkább az emu- tartás, és szaporítás látszik megfelelõ kifejezésnek) csupán a múlt század '70-es éveire mutat vissza.

Magyarországon az emu csak a '90-es évek elején jelent meg, mint haszonállat. Az új, alternatív állattenyésztési "ágazat" népszerûsége rohamosan fejlõdött, ezért ma Hazánkban közel négyezer egyedre bõvült emu törzsállományt tartanak számon. A baj mindössze annyi, hogy ennek az állománynak jelenleg nincs egy olyan tenyésztõi bázisa, amely összefogná a faj genetikai fejlesztését, magát az állomány- nyilvántartást, az állománymozgást és ami a leginkább fontos lenne: a tenyészérték-becslést, valamint a törzskönyvezést.

Munkámban szeretnék képet adni a hazai emuállomány tenyésztési programjának kidolgozásáról, a faj tartásának, nemesítésének céljairól, módszereirõl, a madarak minõsítésének rendszerérõl, a Magyar emu fajtáinak, a magyar zsír-hús emu, és a magyar hús-zsír emu kialakításáról.